Kórház

 

A körmendi kórház előzményei 1737-re nyúlnak vissza, amikor a város földesura, Batthyány Lajos ispotályt alapított a település idős betegei számára. 1833-ban jött létre a második körmendi kórház, melynek működtetéséhez a Batthyány család jelentős összeggel járult hozzá. Az 1890-es években egy – a kor színvonalának megfelelő – új kórház építését határozta el a város képviselőtestülete. Az épület öt holdas telkét Batthyány-Strattmann Ödön herceg adományozta a városnak, s ezen épült fel 1901-re a harmadik körmendi kórház. A 28 ágyas intézmény első igazgatójának Vízi Henriket nevezték ki, aki 1909-ig egyedüli orvosként dolgozott a kórházban. Az 1. világháború kitörésekor az intézményt katonai célokra alakították át, melyhez nagyban hozzájárult dr. Batthyány-Strattmann László, aki a kastélyban berendezett vöröskeresztes kórház berendezési és felszerelési tárgyait a körmendi kórháznak adományozta. 1931-ben új korszak kezdődött a kórház életében, ekkor nevezték ki Remetei Filep Ferencet igazgatóvá, aki negyven évig állt az intézmény élén. Neki köszönhette a kis gyógyintézet átszervezését, fejlődését és hírnevének megszilárdulását. 1933-ban a városbíró javaslatára a kórházat dr. Batthyány-Strattmann Lászlóról nevezték el. A kommunista hatalomátvételt követően nevét megváltoztatták, majd a rendszerváltást követően kapta vissza a hercegorvos nevét Körmend kórháza.